A szemészet tankönyve / irta Hoor Károly.

  • Hoor, Károly.
Date:
1912
Catalogue details

Licence: In copyright

Credit: A szemészet tankönyve / irta Hoor Károly. Source: Wellcome Collection.

    14/482 page 10
    A sklerát kívülről a Tenon-tok borítja ; a kettő között fennmaradó ürr nyirokür ; befelé a sklera a choriodeával függ össze. Az összefüggést a lamina fusca eszközli ; ez laza kötőszöveti réteg, mely sötétbarna festék- sejteket tartalmaz. A lamina fusca belső felületét finom endothelréteg béleli, ez a réteg a sklera és a chorioidea között fekvő nyiroküregnek, az u. n. perichorioidealis üregnek határfala, mely a látóideg belső nyirokürege utján az agy subarachnoidealis üregével közlekedik, de közlekedik a Fenon űrrel is oly módon, hogy a vortex vénákkal együtt nyirokerck is átfúrják a sklerát és a Tenon-ürbe kerülnek. A sklera szövetét ruganyos rostokkal kevert kötoszöveti rostok alkotják, lapos nyalábok alakjában, melyek részben aequatorialis (a szaruhartya szélével concentricus) részben meridionalis (élűiről hatra) elrendeződést mutatnak ; a külső nyalábok egy része egész rendszertelenül fut le. A sklera szövetében számtalan finom nedvcsatornácska van, tulaj - donképeni nyirokerei a skleranak nincsenek. Hátsó sarkában az opticus körül az ütőereknek koszoruszeru háló- zatát látjuk, ez a circulus arteriosus Halleri s. Zinni. Ezek a verőerek a hátsó ciliaris vérerekből származnak és a látóideg hüvelyeibe és interyagi- nalis üreibe hatolnak, ahol az artéria centrális retinaevei összeszájad- zanak. Egyszer-másszor egy-egy ilyen kis verőer a látóideget elhagyja, a sklerán és chorioideán át az ideghártyába hatol, ahol mint cilioretinalis vérér rendszerint a papillától a sárga folt felé tart. A corneához közel a szivárványhártyát ellátó vérerek fúrják át a sklerát; ezek az elülső ciliaris vérerekből származnak. A sklera idegei legnagyobb részt az iris és a sugánzom számára ren- delt idegek, melyek a sklerát hátul átfúrják és előrehaladnak rendeltetesi helyükre. Ezek a ciliaris idegek útjukban igen finom idegfibrillumokat adnak a sklerának. A szivárványhártya (iris). A szivárványhártya a szemnek, mint optikai készüléknek, dia- phragmája. Alakját nézve kerek szövet; közepén az ugyancsak kerek pupilla talál helyet. A szivárványhártya kerülete a szaruhártya szélével és a sugár- testtel függ össze és margó ciliaris nevet visel, belső, szabad szélét pupillaris szélnek, margó pupillaris, mondjuk. Ez a lencsetokon nyugszik, a szi\ár\ ány hártya többi része nem. A lencse tehát támasza az irisnek, a támasz elvesz- tése (luxatio lentis, aphakia miatt) a szivárványhártya rezgéseben nyi - vánul (iridodonesis). Élűiről nézve a szivárványhártyát, pupillaris szélétől kb. i mm.- nyire a pupilla kerületével concentricusan haladó, csipkézett szélű, vér- erekből alkotott körvonalat látunk, mely az iris felületét két övre osztja, a belső, keskenyebb kb. i mm. széles pupillaris övre, annulus indis tntnor s.
    digitised image 1
    digitised image 2
    digitised image 3