A szemészet tankönyve / irta Hoor Károly.

  • Hoor, Károly.
Date:
1912
Catalogue details

Licence: In copyright

Credit: A szemészet tankönyve / irta Hoor Károly. Source: Wellcome Collection.

    457/482 (page 453)
    sugarakat épen annyira széthajlókká teszi, hogy azok a szem távolpont- jából látszanak kiindulni. A közellátóság vagy a törőközegek túlnagy törőerejében találja magya- rázatát (a retina ilyenkor rendes helyen, a hátsó gyűjtőpontban van), vagy abban a körülményben, hogy az ideghártya a hátsó gyűjtőponttól (hátra- felé) távozott. A közellátóságnak első féleségét az u. n. törés közellátóságot a szaruhártyának ésva lencsének a rendesnél erősebb görbülete (keratoko- nus, keratoglobus, lencseluxatio következtében) okozza, a második félesé- gét, az u. n. tengely közellátóságot, vagy typicus myopiát, mely arányta- lanul gyakoribb, a szem tengelyének (a szemnek) meghosszabbodása. Mennél jelentékenyebb ez a meghosszabbodás, annál távolabb kerül a sárga folt a hátsó gyűjtőponttól, annál nagyobb a közellátóság foka. A meghosszabbo- dás főleg, sőt majdnem kizárólag, a szem, illetőleg a sklera hátsó részét illeti, itt türemlik ki a sklera: sklerektasia posterior vagy, staphyloma posticum Scarpae. Ha a közellátóság, illetőleg a szemteke megnyúlása épen csak az ideg- hártyának a hátsó gyűjtőponttól távozását jelentené, ezen a bajon meg- felelő homorú üvegekkel segíthetnénk, sajnos azonban, hogy a szemnek a meghosszabodása fényérző elemeinek károsodásával jár, ami nem csak subjectiv panaszokra, hanem súlyosabb, sokszor igen súlyos természetű, a szem látását nagy mértékben veszélyeztető objectiv változásokra is ad alkalmat. A látás-élesség u. i. gyakran csökkent ; ott ahol a közellátóság 6 d. körül van, a lataselesseg sokszor nem a rendes, 6 d.-nál magasabb fokú közellatosagnal a látásélesség csökkenése szabály és 9 d. magasabb fokú- aknái jóformán kivétel nélkül való szabály. Nagy fokban közellato szemek fényérzése is rendszerint valamennyire csökkent. Közeibe a nem túlságosan nagy fokú myopiás jól lát és jól birja a munkát ; az I 4 d. közellátonak még meg van az az előnye is, hogy alkal- mazkodasat a közeli munkánál alig kell igénybe venni és összehajlását sem fáiasztja jelentékenyebben ; magas fokban közellátó szemben azonban az alkalmazkodás tehetség is kétségtelenül csökkent. Az alkalmazkodás szélességnek a haladó korral járó csökkenéséből, tehát a presbyopiaból származó látás zavarok, közellátónál sokkal később, vagy egyáltalában nem jelentkeznek ; 4 d. közellátó szem (távolpont 25 cm.) még akkor sem fog ilyen látszavarokkal küzdeni, ha alkalmazko- dása egészen elveszett, mert akkor is 25 cm.-nyíre, tehát a rendes irás-olva- sási távolságban jól lát. Az a körülmény azonban, hogy a közellátó, ki fiatal korában, közeptávolságokban történő munkához is üvegre szorult, előrehaladottabb korban ilyenek nélkül lát, épenséggel nem bizonyítéka annak, hogy közellátósága csökkent, hanem annak, hogy alkalmazkodása apadt. A valódi közellátóság soha sem lesz kisebb.