Dissertatio inauguralis medica de morbis cutaneis : sistens papulas, squammas, vesciulas et bullas ... / submittit David Antal = Orvosi értekezés a' börszenvekrol : különösen a' bubornyák, pikelyek, hólyagcsák 's bugyokról : orvostudorrá avattatása ünnepélyére / irta Antal Dávid.
- Antal, David.
- Date:
- 1845
Licence: Public Domain Mark
Credit: Dissertatio inauguralis medica de morbis cutaneis : sistens papulas, squammas, vesciulas et bullas ... / submittit David Antal = Orvosi értekezés a' börszenvekrol : különösen a' bubornyák, pikelyek, hólyagcsák 's bugyokról : orvostudorrá avattatása ünnepélyére / irta Antal Dávid. Source: Wellcome Collection.
Provider: This material has been provided by The Royal College of Surgeons of England. The original may be consulted at The Royal College of Surgeons of England.
14/52 (page 8)
![Toka, nagyobb bubornyák, erősebb, kiállhatallan viszketés ’s nagy ma- kacsság által különbözik. c.) A’ vének viszketege Pr. senilis W. e t B. Cnes- ] in us vulgáris Fuchs (Bat T. 6. f. 3. Fror. T. 3. f. 3- Alib. T 37.) vénkoruaknál jön elő. Ezen fajok lefolyása következő: kórkezrletéveJ a’bőrön csupár kis egyenetlenséget veszünk észre, inclly folytonosan nagyobbodván bubornyává válik. Ila ekkor a’ felvakarástől megóvafik, 14 - 16 naj múlva össze-esik ’s barna foltot hagy maga után; ha azonban, min rendesen történik, felvakartatik : úgy a’kiömlött vér kicsiny söté vörös pörkét képez. A’ folytonos vakarás következtében, mellynet a’ betegek a'kiállbatatlan viszketés miatt ellen nem állhatnak, a’ bő- rön vértorulat, lob, később, kivált az alszárakon, beszűrödés támad, úgy, hogy gyakran lehetetlen rajta redőt képezni; továbbá repedé- sek, pörkké száradandó anyag kiizzadása ’s a’ lágyékmirigyek foly- tonos megdagadása ered , melly utóbbinak jelenlétéből némelly örvö- sek görvélykórra hibásan vezéreltettek. Ezenkívül a’ vakarás által iz- zag , kivált az izzadmány elgenyedése állal Jegtöbbnyire az alvég- tagokon pürseg képződik (rüheges pörseg Impetigo scabida), vagy bincső pörseg (Ecthyma) ’s a’ t., mellyek a’ viszkeíeg megismerését igen nehezítik. Végre a’ folytonosan jelenlévő, éjjel, főleg hőségben nagyobbuló ’s minden nyugalmat elrabló viszketés által az egész élef- müség szenvedelembe vonatik ’s többnyire vízkóros senyv fejlődik ki, melly bőr mell ’s has vízkórt feltételezhet. Némellyek szerint a’ vízkór a’ viszketeg visszaveretése után is kifejlődik, azonban igen hajlandók vagyunk hinni, hogy a’ hol ez tapasztaltaték, csupán eset- legesen történt, mert e’bajt kórszúny nem tételezi fel, még kevésbé hozza elő a’ fennevezett bajokat a’ csupán helybeli szerelés. A1 i- bert e’ baj eltűnése után butaságot látott kifejlődni. Alib ért még egy faját írja le a’ bajnak: a’ tetves visz- keteg (Pr. pedicularis) nevezet alatt, melly a’ hangyádzóíól szám- talan tetvek jelenléte által különböztetik. Mások szerint azonban c baj — melly tetükórnak (Morbus pcdicularis, Phtyriasis, Cnes- inus Acariasis Fuchs) neveztetik — nem viszketeg, mivel a’ tetvek jelenléte mellett csupán börfellurlás (cxcoriatio) bubornyák nélkül, ’s a1 vakarás következtében támadt vonalképü pörkök vannak jelen. A’ viszketeg könnyen elcseréltethetik a’ mohaggal ’s rühhel, az-el](https://iiif.wellcomecollection.org/image/b2238909x_0016.jp2/full/800%2C/0/default.jpg)