Szláv jövevényszavaink : I. Bevezetés és külömbözö rétegek kérdése.

  • Oszkár Asbóth
Date:
1907
Catalogue details

Licence: Public Domain Mark

Credit: Szláv jövevényszavaink : I. Bevezetés és külömbözö rétegek kérdése. Source: Wellcome Collection.

Provider: This material has been provided by the Gerstein Science Information Centre at the University of Toronto, through the Medical Heritage Library. The original may be consulted at the Gerstein Science Information Centre, University of Toronto.

    41/112 page 37
    bemutatni, a melybe M. egészen ok nélkül nyúlt. M. ugyanis azt mondja: «A litv. deée alak i-ja miatt nem lehet ösrokonsági szó, mert indogerm. gh, szláv i mellett a litvánban csakis z állhatna.)) 100. ]. Mindenki, a ki ismeri az indogermán nyel- veket és tudja, hogy ellenkezőleg az idg. g és ^^-nek a litván- ban mindig é felel meg, kellően fogja M.-nek ezt a nagyképű és hozzá még teljesen fölösleges kijelentését méltányolhatni. 5. Dorong. «A magy. dorong eredetére, mondja M., fontos tudnunk, hogy nincsen régibb adatunk a XVI. századnál.» 101. 1. Remény- lem, M. szives lesz nekünk ezt majd máskor megmagyarázni, hogy ez miért fontos, külömben is úgy tudom, hogy az Oki. szótárnak az a része, a melyben a továbbképzett Dorongos többször ki van mutatva a XV. századból, akkor már megjelent, mikor M. e czikke sajtó alá került, de ez mellékes, hisz maga a szónak az alakja, a melynek második tagjában egy a szláv nyelvekben rendesen korán elveszett nasalis utóhang még tükröződik, a mellett szól, hogy legrégibb szláv jövevény- szavaink közül való. De M. nemcsak a dorong szó régiségét becsüli le, hanem egyenesen azt állítja, hogy a megfelelő szó sem az óbolgárban, sem az újbolgárban elő nem fordul. A drq^git szó, a melynek dorong szavunk kitűnően megfelelne, megvan ugyan egy régi nyelvemlékben, az Euchologium Sinaiticumban, (laz Euch. sin.-ról azonban, mondja M., tudjuk, hogy egyes részét hazánkban a IX. században fordították, dr^gia szaváról meg Jagic bizonyította (Arch. VII. 128), hogy e kifejezés panno- nismus.)) 103. 1. Én hajlandó volnék épen az ellenkezőjét állí- tani, hogy Jagió, ha ugyan be akart valamit bizonyítani, inkább azt bizonyította be, hogy a drq.g'b — tiszta «bulgarismu&)>, abban az értelemben, hogy csak Bulgáriában került a szó az egyházi iratokba. J. ugyanis az idézett helyen azt mondja: wmerkwürdig sü drq,gy 48^ statt des sonst in glagol. wie cyrill. evangel. Texten üblichen drhkolhmi (übrigens setzt Sav. kniga dafür auch ein anderes Wort, námlich iír'bdh)», az Euchologium ismertetése végén pedig a következő eredményhez jut: «Wir habén es somit mit einem sehr reichhaltigen Liturgiarium aus den ersten Jahr- hunderten der slavischen Kirchenliteratur zu thun, welches 155
    digitised image 1
    digitised image 2
    digitised image 3