Szláv jövevényszavaink : I. Bevezetés és külömbözö rétegek kérdése.

Oszkár Asbóth

Date:: 1907

Credit: Szláv jövevényszavaink : I. Bevezetés és külömbözö rétegek kérdése. Source: Wellcome Collection.

Provider: This material has been provided by the Gerstein Science Information Centre at the University of Toronto, through the Medical Heritage Library. The original may be consulted at the Gerstein Science Information Centre, University of Toronto.

95/112 page 91

$biidala szót, úgyhogy nem volna épen csoda, ha egy régibb kifejezés e mellett feledésbe ment volna. Térkép e czikk mellett nincs, értem is miért: a térkép csak azt bizonyítaná, hogy az összes szláv nyelveken végigvonul a szó, a kérdés tehát csak az, hogy a «trombita» átvitt értelem- ben való használata is már régi-e, közös-e, a mi nekem épen nem látszik lehetetlennek. Hogy a magyar szó legrégibb szláv jövevényszavaink közül való, azt hangalakja is mutatja, az otromba szó csak akkor kerülhetett a mi nyelvünkbe, a mikor az átadó nyelvben a nasalis hangzók még el nem tűntek! 24. Palócz. Eég ismert és többször ismételt állítás, hogy a magyar palócz szó keletkezhetett egy szláv *plavhch-h6l; ez a *plavhch maga pedig lehet egy plaviy dfakÓD melléknévből képezett főnév, a mely «fakó, szőke emberw-t jelentene. Az óbolgár plavh-mik az oroszban polovb felel meg (v. ö. grad'h: gorod'b), a többes -^plavhci-nak az oroszban polovci, újabb időben polovcy felel meg, ez pedig a régi forrásokban a kánok neve. Miklosich ellen- vetésére, hogy a kunok nem voltak szőkék, M. azt jegyzi meg, hogy a polovcy lehetett egy a fekete (kara) kúnok-kal szemben a törökben «fehér» (ak), vagy még inkább ísárgaw (sary) ie\z6- vei illetett törzs nevének a fordítása. «Hogy e törzs kún volt-e, s a később jövő «fekete kún))-ra a régibb sary (esetleg ak) kún vagy más nem kún törzs orosz polovcy neve egyszerűen áttoló- dolt-e, eldönteni nem lehet.» 160. 1. «Az orosz kifejezés, mondja a szerző később, elterjedt a többi északi szláv nyelvben meg- felelő szláv nyelvi alakban.» 161. 1. E szerint, ha «a cseh Dalimil krónika a mi kunjainkat plavci-\\2i]L nevezi)), 1. 156. 1., ebben orosz hatást kell keresnünk, ép úgy, mint abban, hogy egy lengyel kútfőben plavci-t olvasunk : contigit autem non longe post hoc Plaucos qui Alemanice Balwen: Blaiven dicuntur in- numerabiles convenire; «a helyes lengyel alak plowci volna», u. 0. A kunoknak a XIV. századbeli Dalimil-féle krónikában előforduló plavci elnevezését szerzőnk orosz szónak tartja, a mely csak alkalmazkodott a cseh hangtörvényekhez, fejtegetései- ben mégis ez az igazi archimedesi pont, a mint a következő szóról-szóra idézett helyből kitűnik: «A csehben plavci csak- 209$

Szláv jövevényszavaink : I. Bevezetés és külömbözö rétegek kérdése.

Licence and re-use

Contents