Szövettan : sejttan, általános fejlődéstan, általános szövettan és részletes szövettan, az idegrendszer és az érzékszervek szövettanának kivételével / irta Péterfi Tibor.
- Péterfi, T. (Tibor)
- Date:
- 1909
Licence: In copyright
Credit: Szövettan : sejttan, általános fejlődéstan, általános szövettan és részletes szövettan, az idegrendszer és az érzékszervek szövettanának kivételével / irta Péterfi Tibor. Source: Wellcome Collection.
15/314 page 7
No text description is available for this image
No text description is available for this image
No text description is available for this image![ponti tcstecskét, mely sejtköséppontnak, cytoceai- tvumjialc is tekintheitő; végül a, sejttostet, melybe mind e szervek mintegy bele vannak ágyazva. 2. A sejthártya (Membrana cellulae). Tulaj- donképeni sejthártyájuk csak azoknak a sejtelcnek van, ahol a sejti felületén a sejttest állományátöl független vegyi állományü hártya keletkezik. Azon- ban keletkezhetik kártyás képlet a sejt felületén oly médon is, hogy a sejttest legkülső rétege átalakul vegyileg és physicailag (keményebb, szívősabb, ni- galmasabb lesz) s így jön létre a sejtkéreg (pelli- cula). A sejtkéreg tehát nem valódi sejthártya, mert a sejttest anyagából keletkezik. Ennek m,eg- felelőleg befelé, a sejttest felé nincsen élesen elha- tárolva. A sejtek egy nagy csoportja a sejtkérgen keresztül bizonyos anyagokat (keratin, tunicin vagy ezeldrez hasonló vegyi természetű anyagok) választ ki a sejt szabad felületére s ezek az) anyagok ott lécek alakjában megrögzülve rétegeikké rakódnak le. A sejtműködéssel fokozatosan mind űjahb és újabb rétegek rajkódnak egymásra, úgy hogy a legfiatalabb réteg mindig alól marad-és mintegy felemeli a töb- bit. Ily módon jön létre a sejtburok (cuticula). E cuticula rendesen olyan sejtelken található, melyek- nek csak egy felületük szabad. A cuticula a pellicu- lától élesen elhatárolódik. Ha, a sejtburolklcal bíró sejt külső felületén bizonyos sejtműködés teljesíté- sére szerv alakul, — akár az által, hogy a sejt bel- sejéből nő ki oda, akár magából a sejtburok anyagá- ból — cuticularis, sejtbui-ok-képlet a neve. Ilyen cutieularis képletek pl. a szürölemezkék, csillósző- rök (csillamó), érző nyújtványok, növényi szőrök stb. A cuticula bizonyos állatfajoknál és bi- zonyos sejtféleségekben rendkívül megnövekedlietik. Kiilönö.sen erős euticulájú sejtek vannak az ízelt- lábúakban. Ezekben a cuticulaképződés szakaszos, amennyiben időszakonként a felületes cuticularéte- gek emelkednek feljebb. Ez a cuticulahámlás jelen- sége, mely megkülönböztetendő a Gerinces-állatok hörhámlásától. Itt nem csak a sejthártya, de egész sejtrétegek hámlanak le. A sejthártya jelenléte] szerint is fel szokták osztani a sejteket sejthártyásakra (cellulae) és sejthártya nélküliekre (protoblastae, Koellikcr). Va-](https://iiif.wellcomecollection.org/image/b28129003_0015.jp2/full/800%2C/0/default.jpg)