Szövettan : sejttan, általános fejlődéstan, általános szövettan és részletes szövettan, az idegrendszer és az érzékszervek szövettanának kivételével / irta Péterfi Tibor.

  • Péterfi, T. (Tibor)
Date:
1909
Catalogue details

Licence: In copyright

Credit: Szövettan : sejttan, általános fejlődéstan, általános szövettan és részletes szövettan, az idegrendszer és az érzékszervek szövettanának kivételével / irta Péterfi Tibor. Source: Wellcome Collection.

    24/314 page 16
    mikrosomák között keresik. Sikerült a sejtek legna- gyobb részénél már nyugvö állapotban is, vagy a sejttest valamelyik pontján, vagy a sejtmagban ma- gában egy ilyen különleges szineződö testecskét ki- mutatni, melyet centrosomának, központi testecské- nek neveznek. A központi testecske belsejében gyak- ran egy vagy több sötétebbre szineződö szemcsét is sikerül kimutatni, amelyeket finom hidacskák köt- nek össze s amelyeket centriolumnak, központi szemcsénél? neveztek el. A központi testecske a köz- sejtben kimutathatö bizonyos eljárással (pl. fiatal nemi sejtekben, ependyma-sejtelíben) azonban typi- cus alakját főleg osztódó sejteken láthatjrik s e folyamatoknál oly szabályszerű az előfordulásuk s oly fontos a szerepük, hogy ezért ezekben a kép- letekben látjulc a sejtközpont alakját. Osztódó sej- teken a központi testecske körül a sejttest állománya különlegesen sugárszerűleg rendteződik el, mely a többi protoplasmánál világosabb. E sugárzatos részt vonzási sugárzatnak (attractios sphaera) nevezzük. A sejtközpont typicus alakja tehát a központi tes- tecske (centrosoma), közepén a központi szemcsék- kel (centriolum) ,és körülötte a vonzási sugárzattal (attractios sphaera). (6. ábra.) II. A sejt élete. Az életjelenségek meghatározása. Életjelenségek alatt olyan összerendezett, szabályszerű, mozgási je- lenségelíet értünk, melyeket csak élőlényeken ész- lelhetni, s amelyek az élőlények életbenmaradásához nélkülözhetetlenek. A legegyszerűbb élet jeleneseket pontosan meghatározni rendkivül nehéz. Gyakran élettelen anyagon is észlelhetni olyan tüneményeket,; melyei? teljesen megegyeznek a l^egyszerübb élő-i lényei? életjelenségeivd (Verworn, Bütschli kisér- létéi). Az élet jellege nem is egyes mozgási tüne- ményekhez van kötve, hanem e tünemények össze- rendezettségétöl (coordináltságától), ok és okozati: összefüggésétől s lefolyásuknak szabályos szakaszos-! ságától (periodicitás) függ. ] Az életjelenségeket felosztjuk élet tüneményekre j és életműködésekre. i
    digitised image 1
    digitised image 2
    digitised image 3