Volume 1

Magyar orvosi emlékek : értekezések a magyar orvostörténelem köréböl.

  • Magyary-Kossa, Gyula, 1865-1944.
Date:
1929-1940
Catalogue details

Licence: In copyright

Credit: Magyar orvosi emlékek : értekezések a magyar orvostörténelem köréböl. Source: Wellcome Collection.

    17/386 page 3
    ezt a III. Béla királyunk által már a 12. században, párisi mintára szer¬ vezett és eg’yetemi rangra emelt veszprémi főiskoláról® és némely káptalani iskoláról, például az esztergomiról, mely némely forrás (Toldy Ferenc stb.) szerint már a 11. században fennállott és külön orvosi osztállyal (1) is bírt.'^ Hiszen még a középkori német egyetemekről is tudjuk, hogy az orvosi tudományokat igen mostohán kezelték; az orvosi előadások gyakran szüne¬ teltek, mert vagy tanár nem volt, vagy tanuló. Annyi bizonyos, hogy még hazánk legszerencsétlenebb korszakaiban is megnyilatkoztt a törekvés a főiskolák és egyetemek alapítására. Mikor a Nagy Lajos alapította pécsi egyetem a török uralom következtében 1543-ban megszűnt. Oláh Miklós esztergomi érsek, ezen való kesergésében, máris arra gondol, hogy Nagyszombatban főiskolát alapítson (ami csak jóval később sikerült Pázmány Péternek). Ugyanekkor Kolozsvárott alakul meg egy Apollatium-nak nevezett főiskola s kétségtelen, hogy Erdély első fejedelme, János Zsigmond, is egyetemre gondolt, mikor Gyulafehérvárott (1557.) főiskolát állíttatott.® Udvari orvosát, Blandrata Györgyöt, 1567-ben egyenesen azzal az utasítással küldte külföldre, hogy különböző egyetemek berendezését és szervezetét tanulmányozza, még pedig azért, mert, mint Celi baseli egyetemi tanárnak 1567. június 21. megírta, akadémiát (egyete¬ met) kíván fölállítani, biztosabb alapokra óhajtván fektetni a hazai tudo¬ mányosságot. Utóbb a bolognai egyetemen tanuló Gyulai Pált is azzal hívta meg a gyulafehérvári főiskola élére, hogy ezentúl fölöslegessé akarja tenni a külföldi iskolák látogatását. Időközben, úgy látszik, nem Gyulafehérvárott, hanem attól délre, Szász-Sebesen kívánta felépíteni az egyetemet, remélvén, hogy ott, mint sokkal csöndesebb helyen, tanárok és tanítványok teljes nyugalomnial élhetnek a tudománynak. Hogy pedig raég az ellenség se egykönnyen zavarhassa ki őket békés foglalkozásuk¬ ból, az 1571. januárius 1—14. tartott vásárhelyi országgyűlésen Szász-Sebes¬ nek várfalakkal való körülkeríttetését is kimondatta. János Zsigmondnak, a renaissance e barátjának, 1571 márc. 14-én történt halálával ugyan a szász-sebesi akadémia terve örökre megakadt, de nem szűnt meg egy külön erdélyi egyetem alapításának vágya. Báthory István és B. Zsigmond orvosi tudományokat s így valószínűleg a budain sem. Végül semmiféle történeti adat sem bizonyítja világosan és határozottan, hogy Budán már Zsigmond idejében előadatott volna az orvostudomány, csak Mátyás király korában akadunk ennek kétségtelen nyomaira. De — Ballagi Aladár szerint — a Mátyás korabeli budai egyetem jelentősége is elenyészően csekély volt, a „negyvenezer hallgató“ pedig tisztára mese. A pozsonyi egyetemről csak annyit tudunk, hogy Mátyás 1467-ben (bolognai mintára) alapította s pár év múlva megszűnt; Péter mesternek csak a nevét ismerjük, semmi más adat; mellette Regiomontanus (könig§bergi Müller János) volt a csillagászat tanára ottan. {Fraknói: Vitéz János élete, 226. s köv. 1.) ® V. ö. Ábel Jenő: Egyetemeink a középkorban. Budapest, 1881. 4—6. [Ez a veszprémi főiskola mindenesetre igen gazdagon dotált intézmény lehetett, mert az 1276. évi tűzvész alkalmával csak ékszerekben 50.000 ezüst girányi — több mint hat millió békebeli korona — kárt okozott ottan s Pál mester ki jogot tanított, egymaga közel 400.000 korona árú ékszerét vesztette el. Továbbá több mint négyezer gira értékű, egy egész szobát betöltő, könyv is ott veszett, mint ez IV. László! két okmᬠnyából is kiderül.] Ezen káptalani iskolán 1325-ben egy János nevű honti főesperes volt az orvosi tudományok, artium in medicinis tanára {Linzb. I. 127.). Hogy ez iskolának a 14. században is lett volna külön orvosi szakosztálya, hiteles adatokkal nem igazolható* (v. ö. Béke fi R.: A káptalani iskolák története Magyarországon, 93.). ® Erről és a következőkről 1. részletesebben Márki Sándor nagyérdekű dolgo¬ zatát; „Az egyetem eszméje Erdélyben**. (A kolozsvári tudom, egyetem emlék¬ könyvében, 1903. 7. oldal.) 1*
    digitised image 1
    digitised image 2
    digitised image 3