Volume 1

Magyar orvosi emlékek : értekezések a magyar orvostörténelem köréböl.

  • Magyary-Kossa, Gyula, 1865-1944.
Date:
1929-1940
Catalogue details

Licence: In copyright

Credit: Magyar orvosi emlékek : értekezések a magyar orvostörténelem köréböl. Source: Wellcome Collection.

    19/386 page 5
    Mindezen institúciók távolról sem elégútették ki Mag’yarország- szellemi szükségdeteit s a magyar medikusnak, ha a kor színvonalán álló képesítésre akart szert tenni, vagy Bécsbe, vagy a távolabbi külföldre kellett mennie.® Sajnos, hogy túltengett a vallási elfogultság, úgyhogy az ottani egyetemen még a 18. század második felében sem avatták doktorrá a protestánsokat; sőt a nagyszombati egyetemen is így akarták ezt csinálni.^® Ez volt másik oka annak, hogy a hazai protestáns ifjúság miért járta a külföldi egyetemeket, nevezetesen a Interánusok Németországot, a kálvinisták pedig Hollandiát, Angliát, Skóciát. Csak mikor van Swieten- nek sikerült az irányadó osztrák körök előítéletét kellő mértékben korlᬠtozni, akkor változtak meg e részben a viszonyok. ^ Már III. Béla királyunkról fel van jegyezve, hogy (talán francia nejének vagy francia papjainak ösztönzésére) négy magyar ifjút küldött ki a párisi egye¬ temre. Valószínű, hogy ezek egyike volt az a Petrus Hungarus, aki később kalocsai érsek és a király házi orvosa lett. Fennmaradt továbbá a párisi egyetem rektorᬠnak, Steplianus Tornacensisnek (1192.) III, Bélához intézett két levele, melyekben értesíti, hogy egy Bethlen nevű fiatal magyar egyetemi hallgató hunyt el odakint s illő tisztességgel eltemették a monostor templomában; az ifjú szülei pedig ott¬ honról drága kincseket küldöttek a monostornak s többek közt „egy fehér lovat is, az elhunyt kedves paripáját, hogy követ hordjon a monostor épületeihez“. (Francia- országban s úgy látszik nálunk is az volt a szokás, hogy a gazdátlanul maradt mént kegyes célokra átengedték az egyháznak. A halálra ítélt Toldi lovával is ez történt; v. ö, Solymossy Sándor: Irodalomtört. Közlemények, 1924. (XXXIV.) 81.) Hogy mily ridegséggel kezelték a protestáns tanulókat a bécsi egyetemen még a 18. század hatvanas éveiben is, arra jellemző Halmágyi Naplóinak következő helye (251. old.): „Tanult Bécsben medicinát Zágoni Gábor, kinek tudományáról a professzorok igen szép testimoniumokat adtak, egyik nevezetesen azt írta, hogy ő alatta egy se tett jobb progresszusokat. Az archiater báró von Svitten nagyon szerette. Mivel Bécsben gradust protestánsnak nem adtak, Hollandiában doktorál¬ tatta magát és mind ott, mind egyébütt experiált, Bécsbe is visszajővén praktikáit**. — Ugróczy Mihály soproni származású luteránus orvosszigorló 1772-ben azzal a panasszal fordul a királynéhoz, hogy a nagyszombati orvosi egyetem kara, mint hogy nem katolikus, nem akarja doktorrá avatni. Ugróczy, arra való hivatkozással, hogy ilyen módon a nem katolikus magyarokat egyenesen rákényszerítik, hogy külföldi egyetemekre menjenek s a nemzeti vagyonnak jórészét ott költsék el, továbbá, hogy még a páduai egyetemen is felavatják a protestánsokat, kéri a király¬ nét, hogy szüntesse meg ezt a visszásságot; amit ez meg is tesz. (Lásd: Lmzbauer, II. 627.) Hogy évszázadok folyamán mennyi nemzeti vagyon került, külföldi tanulóink révén, idegen országokba, azt eléggé bizonyítja Garbó Lajos ferrarai egye¬ temi tanár Mátyás királyról szóló munkájának (Párbeszéd a fönséges fejedelem s Magyarország királya. Mátyás, dicső tulajdonságai s viselt dolgairól) egy helye, ahol az van mondva, hogy „a magyar nemzetnek igen sokkal tartozik a mi Ferra- riánk, mely mintegy negyven év óta a legnemesebb magyar ifjakat a széptudo¬ mányokban képezi szakadatlanul s nem is köszönünk több díszt egy más nemzet¬ nek sem, és nem került több fényes arany kezünkre máshonnan, mint az istenáldotta Magyarországból“. (Kazinczy Gábor: Mátyás király, kortársai tannsága szerint. Pest, 1863. 81.) A magyar aranyakból azonban más olasz egyetemeknek is bőven jutott. így Mátyás király uralkodása idejéből 66 olyan magyar ifjút ismerünk (név szerint is), ki a páduai egyetemet látogatta; a nagy király halála évétől a mohácsi vészig (1490—1526.) újabb 160 páduai magyar tanulót mutat ki Veress Endre. (Matricula et acta Hungarorum in univers. Ital. studentium, I. pag. V.) Ezen egyetemnek. Veress szerint, három magyar orvostanára is volt, épúgy, mint a bolognai egyetemnek is (1461—1472. közt), kik közül János az orvosi tudományokat adta elő. — Riipp szerint 1773-ban történt először, hogy nálunk héber vallású egyén az orvosi szigorlatokra bocsáttatott (a budai és a balatonfüredi víz és fürdő lelkes ismertetője és népszerűsítője, Oesterreicher József Manes); e szabadalom azonban már a következő évben visszavonatott. Minthogy Oesterreicher csak 1756-ban szüle¬ tett, Rupp kétségkívül téved itt az évszámban; annál inkább, mert Szinnyei szerint is a nevezett O. csak a türelmi pátens (1781.) megjelenése után tehetett szigorlatot s csak 1782-ben avatták doktorrá.
    digitised image 1
    digitised image 2
    digitised image 3