Volume 1

Magyar orvosi emlékek : értekezések a magyar orvostörténelem köréböl.

  • Magyary-Kossa, Gyula, 1865-1944.
Date:
1929-1940
Catalogue details

Licence: In copyright

Credit: Magyar orvosi emlékek : értekezések a magyar orvostörténelem köréböl. Source: Wellcome Collection.

    23/386 page 9
    (1540—68) és Stuff László (1558—67 közt az orvosi karnak több ízben dékánja, csakúgy mint a 16. század elején Kopin (Capinius) Márton) Bécsbeij^ Scalich Pál (1550) ugyanott, Chrístophorus Pannonius (Melanch- thon barátja, 1541—90) Goldbergben, Frankfurtban és Königsbergben tanított; idősb Joel Ferenc (1508—1579), a greifswaldi egyetem orvos- tanára és rektora;^- Stübner Ambrus (1560) Danzigban volt tanár (s nem is jött haza többé); Wolfhard Adorján (1512) és Pioppi Dénes (1565) a bécsi egyetem tanárai; Peremártoni Mihály (1506—08) ugyanezen egye¬ tem rektora; MoUer Dániel Vilmos és Agnethler Mihály (mindketten orvosok) az altdoríi egye¬ tem, illetve a lielmstádti főiskola tanárai; Segner András, a jeles orvos és fizikus (a Segner-kerék fel¬ találója) a göttingai és hallei. Bél Károly András a lipcsei egyetem rendes tanára volt. Említsem-e a régi időkből azok neveit, kiket az olasz kultúra vonzása miatt kellett elveszítenünk: így Paulus Hun garast, a bolognai egyetem tanárát, Giovanni d’Ungheriát (1461), Dionisio d’Ungheriát (1471) és Gregorio d’Ungheriát (1472), kik mind ugyanazon egyetem r. tanárai voltak; vagy Hortel Jánost (1592), a páduai egyetem segéd- tanárát*? Említsem-e Szilágyi Segner János András (mn-m?), hallei \ -in tanar (egy darabig Debrecen nziknsa). Fnger lest- (öilvanus) György middle- ménye után. sexi orvost és tanárt a 17., Úri Jánost, a jeles tudós könyvtárosát, a 18. orientálistát, az oxfordi Bodley-könyvtár századból! vagy Hofsteter János Adám.ot Joel (nem Jóéi!) Ferencről, kit Szinnyei (Magyar írók) és Győry könyvé¬ szeti munkája nem ösmer, a hazai irodalomban található néhány adat helyesbíté¬ sére és kiegészítésére megjegyzem, hogy Nagyszőllősön (Solochium), Szombathely közelében, született, 1526-ban Bécs közelében egy gyógyszerésznél segédkezett, innen Lipcsébe és Wittenbergbe ment orvostudományokat tanulni; majd berlini, stral- sundi és greifswaldi gyakorló orvos lett, 1559-ben a greifswaldi egyetem tanára, 1568-ban és 1577-ben rektora. írói termékenysége („Universae medicináé compen- dium“, 6 részben, tömi, több kiadásban) mellett tudományos érdeméül tekinthető, hogy világosan leírta a rühatkát (v. ö. Nékám: A magyar bőrgyógyászat emlé¬ keiből, 1908, 37; Haeser II. 111. stb.), ellenben sajnálatos árnyékot vet emlékére a boszorkányok kérdésében való babonás elfogultsága, kikre éppúgy, mint Paracel- susra és követőire ridegen kimondta a comburantur-t. Azt hiszem, hogy ennek a fennen hirdetett meggyőződésnek nem csekély része volt abban, hogy a kis porosz egyetemi városban 1584-ben (két hónap alatt) nem kevesebb, mint tizennyolc egyént égettek meg boszorkányokul. [Joel működéséről bővebben lásd; Köbért: Einiges aus dem 2. Jahrh, d. Bestehens d. mediz. Fakultat zu Rostock, (1907.) 14. és köv. old.] Fekete Lajos és utána Szinnyei hibásan Erdélijinek nevezi.
    digitised image 1
    digitised image 2
    digitised image 3